2005. június 12. - Index.hu

A Nyócker! lett Európa legjobb animációs filmje

Interjú Novák Erikkel

A június 11-én véget ért Annecy Animációs Filmfesztiválon a Nyócker!-t választották meg a legjobb egészestés játékfilmnek, értesült Novák Erik producertől az Index. A zsűrit "ledöbbentette" a film.

Gauder Áron mozija, a józsefvárosi South Park az egészestés filmek kategóriában nyerte el a fődíjat a legjelentősebb európai animációs fesztivál zsűrijének döntése alapján. A rendező Novák Erik producerrel vette át a szombat esti záróünnepségen a Nagyjátékfilm Annecy Kristályát, tájékoztatta az Indexet a film producere.
Négy nagyjátékfilmmel mérték össze a döntőben a Nyócker!-t, egy orosz, egy svéd, egy észt és egy dán animációs alkotással. Az már a film hétfő esti vetítésén kiderült, hogy a fesztivál közönségének a vegyes animációs technikával készült magyar mozi tetszik a legjobban.

Partizás, nem komoly üzleti megbeszélés
"A zsűrivel beszélgettünk a díj átadása után, és elmondták, hogy az életszerűség ragadta meg őket a filmben, miközben a film science-fiction elemekkel is keveredik - mesélte a film producere, majd hozzátette: És az is tetszett nekik, hogy ez a film teljesen eltér a nyugat-európai állatkás típusú rajzfilmektől. A technikai újszerűségtől pedig egyenesen le voltak döbbenve. Azt később tudták meg, hogy a film mennyibe kerül - tokkal-vonóval bruttó 105 millió forintba -, és el sem hitték, hogy ez ennyiből kivitelezhető."

"Már eddig is voltak cseh, angol, benelux, román, lengyel, szlovák, tajvan, portugál forgalmazói a Nyócker!-nek - mondta Novák arra a kérdésre, hogy a győzelem mennyiben jelent új forgalmazási lehetőséget a filmnek. - De a tegnap esti partin az amerikai piac is megnyílt előttünk: negyed óráig szorongatták a kezünket. De ez inkább partizás volt még, mint komoly üzleti megbeszélés, így erre még nem tudunk válaszolni."

2004. október 26. - Manifeszt.hu

Befejezéséhez közeledik a Nyócker

Interjú Novák Erikkel és Gauder Áronnal

Két évi munka után befejezéséhez közeledik a rendszerváltás óta eltelt időszak (mindössze) hatodik rajzjátékfilmje: a Nyócker. Fogadtatására sokan kíváncsiak, hiszen stílusa újszerű, mérföldkő a magyar animációs játékfilmek történetében. Az eredetileg a TV2 egyik éjszakai showműsorában, az Alföldi showban bemutatott párperces epizódok 88 perces történetté, mozifilmmé álltak össze, amelyet december elejétől vetítenek a hazai mozik. A film két alkotójával, Novák Erik szerző-producerrel és Gauder Áron rendezővel beszélgettünk.
A magyar animáció hagyományaival kissé szakítva, egy viszályoktól hangos környék életét vittétek filmvászonra, ám cseppet sem a "családi mozikra" jellemző lekerekítésekkel, mindenki számára fogyasztható módon. Kitől jött az ötlet?

Novák Erik: Az ötlet, hogy rajzfilmet készítsünk a Nyóckerről "a magyar gettó világáról" tőlem származik, és pont az együttélések keserű komédiája, iróniája, zaklatottsága vonzott a témához. Én azonban képzőművész vagyok, nem rajzfilmes, rajzfilmfigurákat, karikatúrát életemben nem csináltam. Viszont a téma rajzfilmet kívánt, ezért rögtön felkeresetem Áront. Öt már ifjúkorom óta ismerem, és tudtam, hogy animációsfilmes, aki nemrég elvégezte az Iparművészeti Egyetemet. Leírtam neki a főbb karaktereket, típusokat...

Gauder Áron: ...én pedig elkezdtem lerajzolni őket. Tetszett az ötlet, ezért is álltam neki a grafikai terveknek. Eredetileg kollázsként indult az egész, amelyben sok fénykép mellett szerepelt volna grafikai elem is. Aztán ez fejlődött egy sajátos világgá. Ültem a számítógép előtt, és azon tanakodtam, hogyan nézzen ki a film. Végül a 3D Stúdio Max programban térbe helyeztem a papírkivágásos 2D-s figurákat. Úgy találtam ki őket, hogy a testük teljes egészében grafika, a fejük viszont fénykép legyen, amit átrajzolunk, kontúrosítunk.

N.E.: Ehhez viszont meg kellett keresni a megfelelő arcokat, úgyhogy jött a casting, a szereplőválogatás.

- Milyen hosszúságú filmben gondolkoztatok? Sorozatban vagy játékfilmben?

N.E.: Ekkor még persze szó sem volt játékfilmről, mindössze egy pár perces klipet akartunk készíteni. Nem kellett külön író sem hozzá, mert a klipnyi szöveget és szituációkat magam is ki tudtam találni, ráadásul egy kanyi pénzünk sem volt. Barátok írták a zenét is és találták ki a rapszöveget. Ezzel a pilot klippel indult az egész.

- Hogyan találtátok meg a TV2-t?
N.E.: Nehezen. Kisebb nehézségek árán eljutott a klipünk hozzájuk, és visszajeleztek, hogy pont erre van szükségük az induló "szuperprodukciójukhoz". Nekünk persze alkalmazkodnunk kellett, mert arról volt szó, hogy minden egyes showműsorban adott tematikához kapcsolódva vitaindítóként használnák fel az animációs betétjeinket.

- Milyen témák voltak?

N.E.: Prostitúció, rendőri korrupció, Anyák napja, Május 1., és hasonlók. Szerződtünk is tíz darab ötperces epizódra, amelyekre nagyon rövid határidőket kaptunk: epizódonként egy hetet. Ennyi idő alatt kellett megírni és kivitelezni is őket. Úgyhogy elkezdtünk írókat tesztelni, ami nem is volt olyan egyszerű, de végül volt négy-öt írónk, aki értett a dramaturgiához is, és tudott filmesen gondolkozni. A szinopszisokat aztán a TV2 munkatársai is sebtében elfogadták, szűk volt a határidő.

- Ment minden, mint a karikacsapás?

N.E.: Azt nem mondanám. Ekkor ugyanis jött az a bizonyos Bazi nagy roma lagzi a TV2-nél bazi nagy botránnyal, még mielőtt a mi filmjeink adásban lettek volna. Na ettől aztán teljesen készen voltak, hogy a média egyfolytában cseszegeti őket, hogy "kirekesztőek" és egyebek. Számukra (és nem számunkra) a mi filmjeink nagyon hasonlóak voltak, úgyhogy mindvégig azon aggódtak, mi lesz ebből. Végül arra jutottak, hogy bemutatják, de semmiféle hírverést nem csapnak hozzá, nem beszélnek róla, még az Alföldi showban is eldugják. Ha lehet, megrövidítik, és még a műsorban sem beszélhettek róla. Volt, aki egyenesen utálta a rajzfilmjeinket, mondván, "nem elég cizellált ebbe a kifinomult környezetbe". Végül hat epizód nagy nehézségek árán készült csak el, ezeket is hol lerövidítették, hol pedig a szöveget írták át a film elkészítése után. Ha egy másfél percet kivágnak egy ötperces animációsfilmből, az olyan, mintha fél órát kivágnának egy 90 perces játékfilmből. Mondhatom, nem örültünk neki. A határidők is össze-vissza csúsztak, volt olyan, amikor három nap alatt kellett elkészülnünk egy epizóddal. Egyfolytában azt éreztük: ürügyet keresnek arra, hogy kirúghassanak minket. Ez végül meg is történt, azzal a kísérőszöveggel, hogy veszélyeztetjük a műsorukat. Természetesen ki sem akartak fizetni bennünket, sőt kártérítést követeltek. Erre mi védekezésül bepereltük őket szerzői integritás megsértése vádjával. Végül "sikeresen" megállapodtunk, de ezzel be is fejeztük a közös munkát.

- Meglehetős mélyponton lehettetek ekkor. Hogyan álltatok talpra?

N.E.: Megint ott tartottunk, hogy nem volt se irodánk, se pénzünk a folytatáshoz, csak néhány számítógép és egy elkezdett film. Szerencsére az MMK-tól elnyertünk 8 milliót egy játékfilmes pályázaton, ami arra elég volt, hogy kihúzzon minket a pácból. Ezek után jött a tavalyi év nézőszám-függő pályázata. [Az MMK Látogatottsági Alap elnevezésű pályázata, amelyen azok a gyártók és forgalmazók indulhattak, akik vállalták a felhívásban közzétett minimális nézőszámot - Manifeszt] Ide szintén beadtuk a filmtervünket, és kaptunk 40 milliót úgy, hogy a nézőszámnak majd el kell érnie a 80 ezret, különben vissza kell fizetnünk a teljes összeget. Bevállaltuk és reménykedünk, hiszen a film gyártási költségeit lehetetlen volna saját pénzből visszafizetnünk. Ehhez az összeghez kaptuk meg idén az MMK animációs kuratóriumának 10 milliós támogatását. Mellesleg magánszponzor egy fillért sem adott a filmbe, amikor kiderült, hogy mi a témája. Cigányok, prostik, korrupt rendőrök?! Szó sem lehet róla!

- Valami hasonló volt a helyzet a Transpottinggal is 1996-ban Angliában, amikor megtudták, hogy a drogosokról fog szólni. A film végül óriási siker lett, ami biztató lehet a számotokra is.

N.E.: Reméljük, mert tényleg olyan ez, mintha kaszinóznánk: vagy bejön, vagy nem. De nem volt más választásunk, hogy összehozzuk a filmet.

- Változott-e valami a Nyócker grafikai stílusában a TV2-n látott sorozathoz képest?

G.Á: A papír- illetve fotókivágásos technikán nem változtattunk, csak gazdagabbá tettük. Eredetileg csak két nézete volt egy fejnek, és szemből vagy oldalról lehetett őket mutatni, volt körülbelül tíz arckifejezésük. A játékfilmben ehhez képest 200-250 arckifejezése, nézete van egy-egy szereplőnek. De nem akartunk "valóságosak" lenni, a tér is megmaradt kulisszának, díszletnek, a 3D-s világ végig 2D-s elemekkel keveredik. A film egy kifordított világban játszódik, ahol a szereplők beszéde nagyon is valószerű. Csak néhány jelenet van, ahol ebből szándékosan kiléptünk, és úgynevezett "motion capture" technikával készítettünk el egy részt.

- Hogyan verbuválódott a csapat, honnan kerültek ki az animátorok?

G.Á.: Amikor a sorozatot készítettük, akkor pánikszerűen kellett találni pár embert. Sokan jelentkeztek hozzánk olyanok, akik értettek ugyan a 3D Studio Max-hoz, de nem értettek a mozdulattervezéshez. Én olyanokat kerestem, akik elsősorban mozdulattervezők, hiszen a programra hamar meg tudtuk őket tanítani, de az animálásra nem. Aztán jöttek hozzánk a Varga Stúdióból, az Iparművészeti Egyetemről is, és amikor a legtöbb munka volt a stúdióban, akkor úgy tizenöt animátorral dolgoztunk. Kulcs- és fázisrajzolóra nem volt szükség, ezeket a munkákat a gép végezte.
Ennél a filmnél nem volt hagyományos, papíron elkészített layout, azaz beállítási rajz, mert minden a számítógépen készült. Van a filmben körülbelül húsz jelentősebb és még legalább ugyanennyi egyéb helyszín, ezeknek fel van építve a 3D-s modellje. Olyanok mint a plasztikai sebész rendelője, lakások, parkoló, játszótér. Pálfi Szabolcs és Bóka Igor aztán kézbe vette ezeket a helyszíneket, és a képes forgatókönyv segítségével előkészítették a jeleneteket, olyan módon, hogy elkészült egy fájl, amit ha megnyitsz, abban benne van a jelenet, a szereplők helyzete, szövege, illetve minden egyéb szükséges információ. Ezeket a "layoutokat" dolgozták ki később az animátorok. A film képkockáit pedig legvégül húsz számítógép rendereli, számítja ki a megfelelő filmfelbontásban. Ez a munkafázis még most is tart, reméljük hamarosan készen leszünk vele.

- Többször emlegették már, többek között az Index is, hogy ez a film "a magyar South Park" lesz. Mennyiben vállaljátok ezt a rokonságot?

N.E.: A nézőpont, a hozzáállás, ahogy a a világot szemléljük, nagyon is hasonló, és ugyanúgy kritikus. A mi filmünk azonban teljesen más társadalmi környezetben született meg, és a grafikai stílusa is eltérő.

- Mikor indul a film promóciója?

N.E.: Novemberben. Médiatámogatóink lesznek, ez már biztosan látszik. Érdekli őket a film, mert olyan ismert színészek adják hozzá az arcukat és a hangjukat, mint például Szabó Győző vagy Pindroch Csaba, illetve olyanok zenélnek benne, mint Ganxta Zolee, a Ludditák vagy a Belga. Ugyanakkor az nehezíti a helyzetet, hogy "18 éves" besorolást fogunk kapni, és a mozik csak este vetíthetik majd. Ennek ellenére reméljük, hogy végül minden jól alakul, és a film eljut a közönségéhez!

- Sok sikert kívánunk hozzá!

Interjú: Patrovits Tamás
Fotó: Heim István

2004. október 22. - Index.hu - Gőzsy Kati

Kirakták Hujbert a Nyóckerből

Az egyik főszereplő Hujber Ferenc hangját újraszinkronizálták a magyar South Parkként elhíresült Nyócker című rajzfilmben, mert a Londonban pizzafutárként dolgozó színész értesüléseink szerint ki akarta fizettetni a produkcióval a repülőjegyét, ami ehhez túl low-budget. Novák Erik producerrel beszélgetett az Index, aki szerint a decemberben bemutatott filmnek így is sok sztárhangja van Gryllus Dorkától Szabó Győzőig. Nyócker decembertől a mozikban.

Miért cseréltétek le az egyik főszereplő Hujber Ferencet?

Hujber még régen szinkronizálta az egyik főszerepet, Csorba Simit. Nagyon tetszett amit csinált, de elhúzott Londonba, és az utószinkront vele nem tudtuk felvenni. Így újravettük az egész hangot egy kevésbé ismert, de nagyon tehetséges színésszel, Csöre Gáborral.

Miért nem hívtátok haza, mint ahogy a Terézanyu produkció tette? Fizették a repülőjegyét.

Gondolkoztam rajta, hogy hazahozatom, de ez egy nagyon low-budget produkció: tokkal-vonóval együtt is csak 78 millió forint, amiből nullkópiával együtt le kell gyártanunk egy másfél órás animációs filmet, 5.1-es Dolby hanggal, ez az amerikai rajzfilmeknek a büfészámláját sem fedezné, de még Magyarországon sem áll neki senki 300 millió forint alatt egész estés rajzfilmnek.

Hujber a Valami Amerika egyik főszerepe és a Barátok közt Tildájának megerőszakolása miatt itthon elég ismert sztár. Mennyire tesz rosszat a hiánya a Nyócker PR-jának?

A szinkronhang-lista Hujber nélkül is sztárokkal van tele. Apját, az olajszőkítő stricit Szabó Győző játssza, a főszereplő cigányfiút L.L. Junior szinkronizálta, nővérét Gryllus Dorka, apjukat, a Lakatos családfőt Gesztesi Károly. Nagyon fontos szerepe van a Szőke filmekből megismert két hülye rendőrnek Badár Sándornak és Horváth Jánosnak is, valamint Pindroch Csaba is feltűnik rajzfilmfiguraként.

Úgy hallottam ez egy VIII. kerületi Rómeó és Júlia-történeten alapul, mint a megbukott Rap, Revü, Rómeó című film.

A film nagy része valóban a nyóckerben játszódik, bár az őskorig is visszamegyünk, valamint globális konfliktusokat idézünk elő, és magunkra haragítjuk a világ jelenlegi szuperhatalmait, a Rómeó és Júlia sztori jelzésszinten jelenik csak meg, a szerelmesek rájönnek ugyanis, hogy ha nem változtatnak a dolgokon, mindketten sorsszerűen vesztésre vannak ítélve, és a rafkós cigánygyerek nem kíván romantikus módon megdögleni a szerelemért. Az említett filmhez amúgy semmi közünk, nincs említhető hasonlóság.

Azt is mondják, a South Parkhoz hasonlít.

A Nyócker semmilyen eddig látott rajzfilmhez nem hasonlít, nagyon remélem, hogy műfajt fogunk vele teremteni. Ha meg kéne határozni a kereteit: animációs akció-vígjáték összesküvés elméletekkel, multikulti kavalkáddal, romantikus elemekkel és nagyon jó zenékkel. A soundtracken L.L. Junior, Ogli-G, Ganxta Zolee, a Ludditák, Dj Mango és Dr. Dermot, a Kamikaze, A Space Cafe játszik a filmhez készült, eredeti számokat.

A film vizuális világát és az ahhoz szükséges technikát a film rendezője Gauder Áron és kicsi, jó szakemberekből álló csapatunk fejlesztette ki. Egyedi, látványos, eddig nem látott megoldásokat alkalmaztunk. Komputeren áll össze az egész, fotók felhasználásával készült rajzok, 3D és 2D animációval, kézi rajzzal, hagyományos rajzfilm technikákkal. Lakatos Lóri feje például a forgatókönyvíróé, Orsós László Jakabé, és Szabó Győző külsejét is felhasználtuk a szerepéhez, de szerencsére Hujbert külsőleg nem építettük Simi figurájába.

A tavaszi magyar mozik bukássorozatának réme miatt csúszott a produkció bemutatója ennyit?

Nem, az időtényező miatt, több időnk van így tökéletesíteni a filmet

Mekkora nézettségre számítotok?

Nagyon remélem, hogy sikerül sok réteget megszólítanunk, bár biztos, hogy sokan nem fognak minket szeretni, sokkal többen viszont igen. A korhatáros besorolástól, 16 évtől a csillagos égig fölfelé mindenkit várunk a mozikba. Minimum nyolcvanezer nézőt kell produkáljon a film ahhoz, hogy ne kelljen 40 millát visszacsengetni az állami kasszába, a látogatottsági alap pályázaton kapott támogatást. Szeretnénk ha legalább ennyien megnéznék, de persze többre számítunk.

2004. október 10. - Népszava

Magyar filmek új forgalmazója

HungariCom néven új filmforgalmazó mutatkozott be a Perlasca című magyar-olasz filmmel a múlt héten. A cég vezetője, Prukner Pál évtizedeken át foglalkozott a magyar filmekkel a Budapest Film munkatársaként, önálló forgalmazóként is a magyar filmeket kívánja a közönség elé vinni.

Forgalmazásában kerül moziba e héten a Hajdu Szabolcs rendezte Tamara, s még októberben a Bolondok éneke Bereczki Csaba rendezésében. Decemberben Groó Diána első játékfilmjét, a Csoda Krakkóbant, Gauder Ádám egészestés animációját, a Nyóckert, illetve Koltai Róbert új művét, a Világszám! című tragikomédiát mutatja be. A januári moziműsorban Ragályi Elemér Csudafilm című első rendezése, februárban pedig Tímár Péter új vígjátéka, a Le a fejjel kerül a mozikban a HungriCom forgalmazásában.

2004. március. 24. - Mmka.hu - Soóky Sarolta

Az alkotók a Nyóckerről

Bin Laden már a pincében van

Hosszú idő után először ismét egészestét rajzfilm készül Magyarországon. A szélesvásznú animáció, amelyből némi ízelítőt már kaphattak annak idején az Alföldi-show nézői, a legendássá vált "nyóckerbe" helyezte át Rómeót és Júliát - természetesen a hely szelleméhez igazítva. A várhatóan októberben bemutatásra kerülő mozi alkotói, az Emlékeim egy lélekútról és A berserkerek című kisfilmeket jegyző Gauder Áron, a rendező, és Novák Erik festőművész, a film producere a filmhu mikrofonja előtt beszéltek társadalomkritikáról, South Parkról, sértődésről és szabadszájról.
filmhu: Honnan az ötlet?
Novák Erik: Az ős-ősötlet idején ültem valahol a cimborámmal, Ottóval. Eszünkbe ötlött valami és leírtam. Aztán kidolgoztam. Karakterlista, viszonyrendszerek. Adott egy egész játszótér, mármint a nyócker, ahol mozognak a szereplők. Az első lépés az volt, hogy ezeknek a viszonyrendszerét kidolgozzuk. Ki kicsoda, milyen ember, mi a szerepe a történetben, hogyan viszonyul a többiekhez. Ez akkor még csak egy kósza ötlet játékos kidolgozása volt.
filmhu: Minden ötletet kidolgozol, vagy csak ez az egy jutott el a teljességig?
N.E.: Több dolgot leírtam már, annak egy részéből lett is valami. Visszatérve a Nyóckerre: a munka következő szakasza akkor kezdődött, amikor leírva is izgalmasnak látszott ez az egész. Akkor beszéltünk először Áronnal, aki ránézett erre a koncepcióra mint profi rajzfilmes, és azt mondta, megvalósítható. Átrágtuk az egészet, ő pedig megrajzolta az alapkaraktereket és azok elkezdtek élni.
filmhu: Mikor volt ez?
N.E.: Két éve álltunk neki. Először még nem tudtuk pontosan, hogy ebből mi lehet, az volt a fő cél, hogy valamiféle bemutatkozó anyagot csináljunk. Összevágtunk egy három perces pilot klipet zenére. Tetszett nekünk is, meg azoknak is, akiknek megmutattuk. Így kerültünk el a tv2-höz, akikkel megállapodtunk, hogy ötperces epizódokat gyártunk egy tévéműsorukhoz. Ebből hat epizód le is ment, aztán megszakadt a "kölcsönösen gyümölcsöző" kapcsolat. Nem ugyanazt gondoltuk bele ebbe a dologba.
filmhu: Tehát ők láttak három percet, ez alapján továbbgondoltak valamit, amit egy darabig rátok kényszerítettek, aztán ebből elegetek lett?
N.E.: Igen. Ők megadtak témákat, amire mi megcsináltunk valamit elég komoly munkával, egy hét alatt öt percet, ami nem kis teljesítmény. Végül is lezárult ez a korszak. Arra jó volt, hogy láttuk belőle, működik a dolog. A közönség-visszajelzések, ahhoz képest, hogy nem százszázalékosan a saját anyagunk ment le a tévében, nagyon jók voltak. Akkor kezdtünk el gondolkodni azon, ha a tévével nem megy, mert túlságosan beleszólnak a munkánkba, hogyan lehet ezt úgy csinálni, hogy senki ne szóljon bele. Így jött az ötlet, hogy egészestés mozifilmet forgatunk.
filmhu: Van ennek hagyománya nálunk?
Gauder Áron: Hát hagyománya éppen van, csak már régóta nem készült ilyesmi, mert irgalmatlan pénzbe kerül. Tehát ennyi pénzből, mint amiből mi elkezdtük a munkát, senki nem áll neki dolgozni. Mi ezt nem tudtuk, de szerencsénk volt, mert végül az egészestés filmkeretből kaptunk támogatást.
filmhu: Mi volt az első benyomásod, amikor kézhez kaptad a filmtervet?
G. Á.: Tipikusan rajzfilmre termett alaphelyzet ahogy ezek a családok viszálykodnak egymással. Elég sokáig kísérleteztünk, lassan kristályosodott ki a film végleges formája. A Nyócker hibrid műfajú rajzfilm: van benne festmény, 3D, rajz, átfestett fotó, videó.
filmhu: Hogyan kerültek a koncepcióba a valós karakterek, mint Szabó Győző, Badár Sándor vagy Pindroch Csaba?
N.E.: A meglévő karakterek természetesen hangot igényeltek. Ezeket egy szinkronrendező barátunk, Csík Csaba válogatta össze. Aztán már úgy voltunk vele, hogy ha Csorba Károly karaktere egy nagyon szabógyőzős karaktert vonz, akkor használjuk az arcát is. De hát rengeteget castingoltunk például a nyóckerben is.
G. Á.: Mentünk körbe autóval, figyeltük az embereket. Az egyik főszereplő, az öreg Guszti bácsi például a Teleki térről került elő. Nagyon megtetszett az arca, el is jött a fotózásra, leszerződtünk, kifizettük, s azóta is az ő karakterét használjuk.
filmhu: A hangját is?
N.E.: Nem, a szinkront csak profi színészekkel készítjük. A hanggal való színészi játék nagyon sokat számít, mivel előbb van meg a hang, utána készül el rá a kép.
filmhu: Zenék?
N.E.: Egyrészt dolgoznak a filmben hangmérnökök, Hammer Zsolt, László Viktor, Takács Péter, más néven a Spacecafe, az aláfestő, átkötő zenéket pedig Jávorka Ádám írja, aki az Ébrenjárók zenéjét is jegyzi. A zenék egyébként elég vegyesek lesznek. Nagyon sok zenész működik közre. L. L. Junior, aki a főszereplő hangját is adja, Dopeman, Ludditák, Mangó, Nyers, Gangxsta Zoli.
filmhu: Mit kértetek a zenészektől? Kötött volt a téma vagy szabad kezet kaptak?
N.E.: Ők ismerik a teljes forgatókönyvet, mivel a szinkronmunkálatokat is velük készíttettük. Abszolút képben vannak, hogy a történet hol kíván különböző stílusú, hatású zenéket. Folyamatosan konzultálunk.
filmhu: Elég rázós témát választottatok. Miért pont ezt?
N.E.: Ne keverjük bele a South Parkot, de abból a szempontból érdekes volt és rácsodálkoztam, hogy bár teljesen más társadalmi környezetről és alapszituációról van szó, megmutatja, hogy lehet egy markáns népi jellegzetességből, ott mondjuk a közép-nyugati Ohió-Alsó sültparaszt amerikai kisváros életéből, jó humorlehetőségeket és komoly társadalomkritikát kihozni. Nálunk ez a nyócker, mert hogy itt nagyon-nagyon határozottan kiütköznek az össztársadalmi problémák elég kis helyre koncentrálva. Faji megkülönböztetés, gazdagság, szegénység, rendőri korrupció, állami korrupció, aztán eljutottunk persze a nemzetközi ügyekig, s ezt megpróbáltuk összegyúrni. A Nyócker nem szigorúan vett társadalomkritikus film. A társadalomkritikáját szórakoztató formában mondja el. Nem akarjuk társadalmi kérdésekkel teletömni a néző fejét. Ezek menet közben épülnek be a szituációkba, a cselekménybe.
G. Á.: Szóval kicsit szürreális az egész, tehát el van emelve a valóságtól. Nem dokumentumfilmszerű.
N.E.: Vagyis nem a nagy magyar valóság, hanem annak a görbe-görbe tükre.
G. Á.: Belefér az is, hogy Oszama Bin Laden itt bujkál egy pincében. Mindenki tudja, hogy hülyeség, de.
N.E.: A nemzetközi kémhálózatok szálai is pont a nyóckerben futnak össze. Egy nagyon kis családi konfliktusból kipattanó történetről van szó, ami aztán viharos gyorsasággal nemzetközi konfliktusokba torkollik és világméretűvé duzzad, de az alaptörténet persze megmarad helyi szinten. Két család ősi viszálya mételyezi a levegőt s a fiatalok bimbózó szerelmét. Ilyen történetet már hallottunk, de nem megyünk végig az egész Rómeó és Júlia sztorin.
G. Á.: Sőt! A főhősök elolvassák a történetet, s nem akarnak meghalni. Tehát gyorsan kitalálnak valamit.
N.E.: Rájönnek, hogy ha ez a sztori úgy folytatódik, ahogy azt az iskolában tanulták, akkor meghalnak, s az ugye senkinek nem jó, főleg egy rafkós nyóckerületi cigánygyereknek. Végül inkább nagyon meggazdagodnak, de persze ennek a hogyanjával és a mikéntjével elindítanak egy csomó olyan folyamatot, ami aztán a bonyodalmakat okozza.
filmhu: Mennyire sikerült nektek kívülállóként beleolvadni ebbe a miliőbe, ebbe a mentalitásba?
N.E.: Nekem rengeteg roma ismerősöm van. Maga Junior és az egyik író, Orsós László Jakab is roma származású. Ez a szlengek, szófordulatok hitelességét abszolút biztosítja. Azt meg, hogy hogyan reagál egy adott ember, fehér, kínai, cigány vagy rendőr, a történetben, elég jól ki lehet számítani, ha ismeri őket az ember.
G. Á.: Meg azért az is benne van, hogy mi hogyan látjuk ezt az egészet a saját szemszögünkből.
filmhu: Lesz sértődés?
N.E.: Biztos, hogy lesz, de mindenki meg fog sértődni, a jobb, a bal, a kínai, az arab, a melegek és az állatvédők, a romák és a skinheadek, de főképp az amerikaiak. Mindenki talál a történeten fogást, ugyanakkor objektíven vizsgálva: bárkit akárhogy megbántunk is, a sztori végkicsengése szerint a megoldás mégsem az, ha utáljuk egymást, hanem éppen fordítva. Ilyen módon van pozitív üzenete is a filmnek, még ha nem is feltétlenül erre van kihegyezve a dolog.
filmhu: Amikor az első hat rész lement a Tv2-őn, akkortájt volt a Bazi nagy roma lagzi miatt az a nagy botrány. Befolyásolta ez a ti munkátokat?
N.E.: Ez elég erősen meg is rettentette a Tv2-őt. Megpróbálták, amennyire lehet, szőnyeg alá söpörni a dolgot. Se előtte, se utána, se a műsor közben nem hallottunk róla, csak akkor, amikor az az öt perc ment. A két dolog hangvétele szerintünk teljesen különbözik.
G. Á.: Mi nem sztereotípen karikírozzuk a cigányokat, mint a Roma lagzi.
filmhu:Két éve készül a film. Az azóta történt politikai vagy társadalmi változások megjelennek-e benne? Folyamatosan változott a történet?
G. Á.: Ezek megjelennek. Mivel nem forgattunk le anyagot, ami változtathatatlan lenne, akár az utolsó pillanatban is bele lehet nyúlni a filmbe.
N.E.: Mindenki ötletelt, de ezt kontrolláltuk Áronnal. Nyilván rengeteg pluszimpulzus jött be, ami sok helyen nagyon jót tett, máshol túl sok volt. Ami kellett, azt használtuk, a többit elvetettük. Persze nagyjából az eredeti koncepcióra van felfűzve az egész, ami a munka során rengeteget gazdagodott, és ez így jó, hiszen egy másfél órás kerek történetről van szó.
filmhu: Úgy hallottam, hogy még hiányzik pénz a teljes költségvetéshez.
N.E.: Az MMK-tól úgy kaptunk 40 milliót, hogy ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetnünk, produkálnunk kell a nyolcvanezres nézőszámot. Tavaly kaptunk az idei gyártási támogatásból nyolcmillió forintot, aztán az idei, de már tavaly elkezdett produkciók támogatására szánt összegre is pályáztunk. Ha az összejön, akkor a szigorúan vett gyártási költség fedezve van, ha nem, kénytelenek leszünk szponzorokat bevonni, bár szeretnénk minél kevesebb reklámot, logót elhelyezni a filmben. Ami teljes egészében hiányzik, az a marketing-költségvetés.
filmhu: Októberre tervezitek a bemutatót. Hogy álltok?
G. Á.: A hangokat előre felvettük, mert az alapján készül az animáció, amelynek a munkálatai egész nyárig tartanak, utána kezdődik a renderelés, amikor már csak a számítógépek dolgoznak, mert moziminőségben kell a képeket előállítani. Ezután következik a vágás és a hangutómunkálatok. Körülbelül nyár végére fog összeállni a teljes film.
filmhu: Mekkora technikai hátteret igényel ez az egész? Ezt átláttátok, amikor elkezdtétek a munkát?
G. Á.: Van, amit átláttunk, volt, amit rosszul terveztünk, de egyelőre körülbelül minden úgy zajlik, ahogy kell. Ez a stúdió januárban lett kész, 11 munkaállomáson folyik a munka reggeltől estig. Nagyon kicsi a stáb, körülbelül 15-20 ember. Sokkal rövidebb idő alatt készül el minden, mint a hagyományos módszerekkel. Itt ki lehet hagyni a kulcsolókat, fázisolókat, kifestőket, operatőröket. Csak animátorokra van szükség. Minden mást a gép csinál.
filmhu: Drága a technika, amit használtok?
N.E.: Drága. Ez egy különleges technika, amit ez a csapat fejlesztett ki, de olcsóbb, mint a hagyományos animáció.
G. Á.: Háromdimenziós, mint mondjuk a Shrek és társai, csak kicsit tudatosabb megoldás. Sokkal kisebb stábot és költségvetést igényel.
filmhu: Ha már itt van ez a stúdió, működik a technika és mondjuk sikeres lesz a film, belevágtok újabb kalandokba is?
N.E.: Persze. Ötleteink folyamatosan vannak, csak ki kell válogatni, hogy melyiket érdemes megvalósítani.
filmhu: Kinek ajánljátok ezt a filmet? Gyerekeknek, felnőtteknek, családi mozinak esetleg?
G. Á.: 9-től 99 éves korig ajánlott.
N.E.: Lehet, hogy 10-12 év alatt nem vinném be rá a gyereket, bár manapság amit a gyerekek kapnak a televízión keresztül, akár nyugodtan megnézhetik a Nyóckert is. Nincs benne annyira durva dolog, hogy bárkire bármi módon erkölcskárosító hatással lehetne. Ennél finomabb szóhasználat viszont hiteltelenné tenné a történetet. Tény, hogy szabadszájú a film, de bármelyik hatéves ennél cifrábban káromkodik.
filmhu: Mit vártok a Nyóckertől? Ideális esetben ugye minimum nyolcvanezer embernek meg kéne néznie.
N.E.: Ez előre kiszámíthatatlan, de benne van egy újabb magyar kultuszrajzfilm lehetősége. Ha tényleg működik és a közönség úgy reagál rá, ahogy mi szeretnénk, akkor ez egy rendes nézőszámot produkáló mozi lehet, de mi már akkor nagyon boldogok leszünk, ha nyolcvanezren megnézik. Akkor nem kell negyven millió forintot visszafizetnünk, ki tudja miből, mert az ugye elköltjük a gyártásra.

2004. március 2. - Népszabadság - Varsányi Gyula

Életre kel a Nyócker

Humoros társadalomkritikai rajzfilm készül

Budapestieknek aligha kell magyarázni, mit jelent a "nyócker", vagyis a nyolcadik kerület. Nekik ez a fogalom azt a városrészt jelöli, ahol a lakosok ritkábban járnak az élet napos oldalán, mint másutt. Ahol a legnagyobb a roma emberek aránya. És ahol a román kívül másfajta kultúrák jelenléte is megszokott. Éppen ezért az arcélek, az életformák ugyanúgy sajátosak ott, mint a problémák, az érdekütközések megjelenési formái.

Ebben a közegben, ide gyökerező figurákkal játszódik egy egész estés animációs film, amelynek munkálatai döntő szakaszba érkeztek. A Nyócker című produkció ötlete egy fiatal festőművész és könyvkiadó (Konkrét Könyvek), Novák Erik agyából pattant ki. Mégpedig azért rajzfilmként, mert komoly dolgokról, úgymond, kényes társadalmi kérdésekről akart beszélni, de pergő, cselekményes formában, sok humorral fűszerezve. - Ilyesmiről könnyebb rajzfilmen szólni, mert ott minden megtörténhet, nem kell hozzá díszlet, nem kell kamera előtt vezetni színészeket - mondja az ötletadó, aki a produceri feladatokat vállalja a munkában. Mint megjegyzi, a műben ábrázolt kisebbségi helyzet, rasszizmus kapcsán megfogalmazódó társadalomkritikát könnyebb befogadni is ebben a műfajban, mint abban a szerinte nyomasztó formában, ahogyan másféle filmekben általában fölbukkan. Ebben egyezik véleménye az ugyancsak ifjú rendezőével, Gauder Áronéval és a forgatókönyvírókéval (Orsós László Jakab, Nagy Viktor és Damage).

A készülő film előzménye egy hatszor ötperces tévésorozat, amelyet a TV 2 megrendelésére készítettek korábban, és amely a Lucifer című show-ban volt látható, némelykor megkurtítva. A kurtítás okozta az alkotók szerint, hogy kapcsolatuk megszakadt a tévécsatornával.

A mozifilmváltozat cselekménye szükségképpen hordoz krimielemeket, de alapmotívuma szerelmi szálhoz kötődik, Shakespeare Rómeó és Júlia történetére emlékeztet. A főhős, a cigány családból származó Lakatos Ricsi reménytelenül szerelmes a nem cigány, azaz "fehér" Csorba Julikába. A kapcsolat kibontakozása azonban nem az etnikai-kulturális, hanem az anyagi különbségek miatt reménytelen elsősorban. A Csorba család módfelett pénzes - enyhén szólva nem legális úton -, Lakatosék viszont kevésbé tehetősek, noha ők sem mennek a szomszédba tanácsért, ha ügyeskedni kell. A két család között Capulet-Montague ellentét alakult ki, amelynek föloldását Ricsi attól reméli, ha ő is gazdag emberré tud válni. Ez végül sikerül neki. Szerepel a történetben egy ugyancsak a "nyócker" világában fölcseperedett okos gyerek, aki időgépet konstruál. Ennek révén gazdagszik meg a főhős (hogy hogyan, maradjon egyelőre titok), és a hirtelen jött pénzforrás összehozza a két családot. Ám Ricsi mégsem nyerheti el Julika kezét - hogy miért, azt sem volna ildomos előre elárulni. Egyebekben szerepelnek a filmben rendőrök, kurvák, politikusok és egyéb maffiózók, amúgy "nyóckeresen". Még az arab Osama is fölbukkan, aki hol másutt dekkolna, mint egy helybeli gyrossütőnél, ott persze nem keresik az amerikaiak.

A történet képtelennek tűnik ugyan, ám a filmképek figuráit már megrajzolták, és számítógépre vitték. Néhányat közülük ismert színészek arcai alapján formáltak meg. Így "játszik" a műben Szabó Győző, Pindroch Csaba, Jónás Judit és a kedvelt, roma származású rapperénekes, L. L. Junior, aki a főszereplőnek kölcsönzi alakját. Ők természetesen hangjukat is adják figuráikhoz. A többi szereplőt Szacsvai László, Gryllus Dorka, Hujber Ferenc, Fullajtár Andrea Gesztesi Károly, Rajkai Zoltán, Badár Sándor és az ír származású, nálunk élő társproducer, Sean Murphy szólaltatja meg.
A rendező Gauder Áron öt éve végzett az Iparművészeti Egyetem animációs szakán. Azóta reklám- és játékfilmekben, egyebek között az elhíresült Hukkléban dolgozott, készített néhány animációs kisfilmet is. Ez lesz első nagy önálló munkája. Nemrég kezdődött el az a munkafázis, amikor a főként síkban, de olykor térben elhelyezett figurákat mozgatják. A munkával szeptemberre akarnak elkészülni, mert októberben az Ariel forgalmazó cég már be is mutatja a hazai mozikban a filmet, amely 78 millió forintba fog kerülni. Az alkotók támogatást kaptak a mozgókép közalapítványtól, amelynek közönségfilm-pályázatán is nyertek, miután nyolcvanezer nézőt ígértek a filmhez. De a finanszírozás egyelőre még hiányos, magánszponzorokat nem sikerült megnyerni. Novák említi, hogy amikor nagy cégek képviselőivel folytatott tárgyalások során elmondták, jó részt cigányokról szól a mű, a partnerek többé nem mutattak érdeklődést a dolog iránt.

No persze, talán, mert a filmes alkotók neve sem ismert eléggé széles körben. Ma még.

NOL - Népszabadság Online

2004. február 14. - Index.hu - Szabó Zoltán

Októberben jön a magyar South Park

A Nyóckerben egy csapat fiatal utazik vissza az időben, hogy olajlelőhellyé változtassák a Józsefvárost, de közben azért elvernek néhány korrupt politikust is. Szókimondó szövegek, és kényes témák az új magyar rajzfilmben, amiben a Belga és a Ludditák rappelnek, a főszereplő pedig LL Junior hangján szólal meg.

Idén októberben kerül a mozikba a Nyócker című egész estés rajzfilm, amely az alkotók reményei szerint hamar kultuszfilmmé válhat. A több mint száz perces számítógépes animációs film a józsefvárosi gettóban játszódik majd, és egy fiatalkorú banda kalandjait, illetve a környék lakóinak mindennapjait meséli el. Az alkotók ígérete szerint a film szókimondó és humoros lesz, de ahogy a South Park című amerikai sorozatban, a Nyóckerben is szó esik majd fontos társadalmi problémákról, így a kisebbségek helyzetétől a korrupción át a kábítószerkérdésig mindenen poénkodnak majd a film szereplői.

A rajzfilm karaktereinek többsége cigány lesz, de a film készítőinek szándékai szerint a történet túllép a filmekben eddig megszokott roma-ábrázoláson, mivel a Nyóckerben feltűnő cigányok élete nem lesz felhőtlen, de sajnálatraméltó sem. Emellett a filmben feltűnik majd a kerület összes kisebbsége, így a Nyóckerben szerepelnek kínaiak, törökök, de amerikaiak is. Az alkotók szerint a készülő film végre kimond minden olyasmit, amit a többség a cigányokról és a cigányok a magyar többségről gondolni szoktak, de a sajtóanyag szerint a film a kényes téma ellenére is jókedvű és humoros marad. A Nyócker forgatókönyvét Nagy Viktor, a Használati utasítás börtönhöz című bestseller szerzője, Orsós László Jakab publicista, és Damage az Est FM-en régen nagy sikerrel futó Szabódó család című rádiójáték írója készítette.

"Már a film első tíz percében ki fog derülni, hogy az élet értelme a pina és a pénz, bár ez később a szerelem és pénz jelszavakra módosul." - mesélte el Damage a sztoriról, amely egyik aspektusában egy cigány-magyar Rómeó és Júlia feldolgozás. "A Nyócker főhősei el akarják csitítani a két rivális banda közti viszályt, de ehhez pénzre van szükségük, ezért visszamennek az időben, egészen az őskorba, hogy a Józsefváros területét gazdag olajlelőhellyé változtassák" - avat be a sztori részleteibe Damage, aki szerint a film ugyan sokban hasonlít majd egyes amerikai alkotásokra, de nem szerették volna, ha a néző a South Park vagy a Beavis és Buthead magyar változatának tartanák a Nyóckert, ezért a történet írásakor tudatosan figyeltek, hogy elkerüljék a már ismert, elcsépelt poénokat.

A forgatókönyvírók szándéka szerint a film mindenkit érintő problémákat vet majd fel, de nem lesznek benne aktuálpolitikai utalások, így például a Nyóckerben ugyan egyetlen valódi politikus figurája sem tűnik majd fel, de a történetben szereplő korrupt politikusokat azért rendre helyben hagyják majd a főszereplők.

A filmet fiatal művészek készítik, akik közül többen az Iparművészeti Főiskolán végeztek, és eddig leginkább reklámfilmeken dolgoztak.
"Magyarországon mindenki kisfilmben gondolkodik, ha animációs filmet akar készíteni, de min rögtön egy egész estés rajzfilmet szerettünk volna csinálni." - mesélte Gauder Áron a film rendezője, aki reméli, hogy alkotása ugyanolyan sikeres lesz, mint annak idején a Macskafogó volt.

A rendező szerint a Nyócker nem csak a történettel és a szókimondó humorral érhet el sikereket, hiszen az alkotás képi világa is teljesen újszerű lesz Magyarországon. A filmben kétdimenziós karakterek mozognak majd egy háromdimenziós, számítógéppel generált világban. A szereplők mozgását is komputerekkel modellezik, arcukat azonban igazi emberekről készített fényképek alapján készítik el, így néhány karaktert józsefvárosi őslakosokról mintáztak, sőt néhány szinkronszínész, így például Pindroch Csaba arcát is adta a filmhez. A film szereplői rajta kívül többek közt Szabó Győző, Gryllus Dorka és Hujber Ferenc hangján szólalnak majd meg, a főszereplőt pedig LL Juniorról mintázták. A filmben az ő számain kívül még a Belga, a Ludditák, DJ Mango, a Nyers és a Száztagú cigányzenekar dalai hallhatóak majd.

A film költségvetése előreláthatóan 65 millió forint lesz, különböző pályázatokon azonban eddig csak 48 milliót nyertek az alkotók, ezért a Nyócker bemutatásához még szponzorokat kell keresnie a stábnak. A stáb dolgát nehezíti, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványtól kapott 40 millió forintot csak akkor nem kell visszafizetniük, ha a filmre legalább nyolcvanezren váltanak jegyet, ezért a Nyóckert mindenképpen még idén be kell mutatni.

Egy ideig úgy tűnt, hogy a TV2 jelentős összeggel támogatja majd a film elkészítését, az együttműködés keretében a Nyócker stábja rövid ötperces rajzfilmeket készített a Lucifer című műsorba, de végül a csatorna mégsem adott pénzt az egész estés rajzfilmre.

"A TV2-nél látták a Nyóckerhez készült három perces demofelvételt, és felajánlották hogy a mozifilm előtt rövid kisfilmeket készítsünk a karakterek felhasználásával. A Lucifer című talk show betétműsora lett a rajzfilm, ezért minden részt egy hét alatt kellett elkészítenünk, a műsor szerkesztői által megadott témában." - nyilatkozta Novák Erik, a film producere, és ötletgazdája, aki szerint azért romlott meg a kapcsolatuk a csatornával, mert a szoros határidők miatt néha csúsztak, a csatorna munkatársai pedig gyakran előzetes egyeztetés nélkül vágták meg a már elkészült kisfilmeket.

A csatorna később a csúszásokra hivatkozva nem akarta kifizetni az utolsó három epizód árát a filmet gyártó Lichthof Productionsnek, amiért a cég be is perelte a TV2-t, de végül a készítőknek és a csatornának sikerült a tárgyalótermen kívül megegyeznie.

A tévétársaság támogatása nélkül azonban más forrásokból kell előteremteni a hiányzó 17 millió forintot, ezért a készítők olyan szponzorokat keresnek, akik nem akarják reklámfilmmé változtatni a Nyóckert. A producer reményei szerint hamarosan találnak megfelelő befektetőket, így a forgatásnak egyetlen napra sem kell pénzhiány miatt leállnia.

2003. augusztus. 4. - Filmkultura.hu - Boronyák Rita

Kvóta a fejekben

Orsós László Jakabbal egy édesapjáról készített dokumentumfilm (Aki hallja, aki nem hallja, r: Kóthy Judit, M. Topits Judit), és egy készülő, egészestés animációs film (Nyócker, r: Gauder Áron) kapcsán beszélgetett a Filmkultúra.


A kritikáidat jól ismerjük, de rólad keveset tudunk.

1964-ben születtem Zalaegerszegen. A szegedi bölcsészkaron kezdtem magyar-történelem szakon, egy év után átjelentkeztem a budapesti egyetemre, s fölvettem az esztétika szakot. Az ELTE után négy társammal együtt csináltunk egy irodalomi lapot, a Nappali Házat, ami 10 évig működött. Nagyon jó volt. Mellette irodalomkritikákat írtam, meg irodalmat tanítottam demonstrátorként az ELTÉ-n. A szakdolgozatomat narratológiából Balassa Péterhez írtam. Ő fantasztikus tanár volt. Rengeteget tanultam abból, ahogy ő tanított. Most, hogy én is tanítok, veszem ennek igazán hasznát. Balassa Péter adta oda a szakdolgozatomat Gazdag Gyulának, aki akkor indított osztályt a Színművészeti Főiskolán. Gazdag fontosnak tartotta, hogy az írás, a tudatos történetépítés bekerüljön a főiskola tananyagába. Megkértek, csináljak egy próbatanítást a főiskolán, ami sikerült, ottmaradtam.

Mit tanítottál?

Kezdetben az volt a neve az órának, hogy "A történetmondás története". Kissé talán fellengzősen elméleti tárgynak volt kitalálva, amire én persze az egész bölcsészkari muníciómat hoztam, hogy majd megnézzük, hogy van felépítve egy próza, meg egyáltalán, bármilyen szöveg. Pillanatok alatt kiderült, hogy nem ez kell a filmrendező hallgatóknak, s így az óra lassan átalakult gyakorlati órává. Előbb elemzéssé, aztán írássá. Lassan tanulgattam én is. Néhány év tanítás után egy szemeszternyi időt töltöttem a New York University film iskolájában, ami kicsi, de nagyon jó iskola, ott tanít Bíró Yvette is. Ott nagyon sokat tanultam. Kezdtem strukturáltabban látni, hogyan lehet tanítani a kreatív írást. A legfontosabb a tempó és a terhelés. Most Schulze Éva dramaturggal van egy harmadéves forgatókönyvíró osztályunk. Nem mindig tudom eldönteni, jól megy-e, de rettenetesen izgalmas. Tulajdonképpen halálugrás a munkánk, mert nem prognosztizálhatók az eredmények. Most éppen egy kicsit lent vagyunk, de tavaly nagyon jól haladtunk. Mindenestre máris van hét olyan ember, akik filmmel foglalkoznak majd, s meglehetősen világos képük lesz egy történet kontúrjairól.

Kóthy Judit és M. Topits Judit portréfilmet forgatott Orsós Jakabról, az édesapádról "Aki hallja, aki nem hallja" címmel. Édesapádnak fontos volt, hogy beilleszkedjen, dolgozzon, de cigány gyökereit se veszítse el. Könyveket írt, melyekben feljegyezte emlékeit, a mások sorsát pedig novellaformában dolgozta föl. Mit jelentett az ő cigánysághoz való viszonya számodra?

Kezdetben nem sokat. Volt az egésznek valami különös egzotikuma mindannyiunk számára. Három nővéréremmel együtt egy hihetetlen gyorsan asszimilálódott család védőszárnyai alatt éltünk. Saját cigányságunknál sokkal fontosabbnak tartottuk saját mindennapi ügyeinket: az iskolát, a szerelmeket, a családon belüli erőviszonyokat. Aztán ahogy felnőttünk egyre fontosabbá vált az, hogy cigányok vagyunk, és ezzel együtt egyre pontosabban láttuk, hogy milyen jól kezelte ezt a dolgot az apánk, és másképpen, de az anyánk is. Anyánk tragikusabb alkat volt, de elképesztő kisugárázása volt. Az ő számára akkor vált vállalhatóvá saját cigánysága, amikor befejezettnek érezte nagy művét, a családunk biztonságos szocializációját.

A portréfilmből kiderült, hogy édesapád nyugodt, humorral teli kötődése a cigánysághoz felelősségvállalással párosult. Járta az országot, jó viszonyban volt az emberekkel. Feladatának tekintette, hogy gyakran nagyon lassú, esetenként igen furfangos módon minél több cigány barátját nyerjen meg annak a meggyőződésének, hogy a rendszeres munkának van értelme.

Erőteljes, és mégis könnyed ember volt. Volt benne elhivatottság, de ez soha nem járt együtt semmiféle prédikátori teherrel. Ettől volt talán hiteles és vonzó. Egyszerűen csak jó volt vele beszélgetni, és mert meglehetősen világosan gondolkodott, képes is volt meggyőzni másokat.

Többször kijelentetted, hogy az úgynevezett "díszcigányságot" nem vállalod. Úgy látom, hogy azokon a cigány témájú rendezvényeken, amelyekhez közöd van, amiket vállalni tudsz, nagyon komolyan és felelősségteljesen dolgozol.

Számomra nem létezik cigány téma elkülönülten. Lényeges, vállalható, illetve vállalhatatlan dolgok vannak. Ha valamit fontosnak tartok, és főként, ha úgy érzem, hogy valamennyi ismerettel rendelkezem a témában, akkor igyekszem azt rendesen megcsinálni.

Mi a véleményed a pozitív diszkriminációról? Mit gondolsz arról, hogy a parlament határozata értelmében ezentúl a hátrányos helyzetűek kevesebb ponttal, alacsonyabb teljesítménnyel is bekerülhetnek a felsőoktatási intézményekbe?

Én ehhez nem értek. Ez egy nagyon komoly és áttételes szociológiai probléma, aminek megértéséhez nagyon sokat segít az összehasonlítás és a tapasztalat, hogy máshol hogy csinálták. Azt nagyjából tudjuk, hogy Amerikában például mi történt és történik. Magyarország mindenképpen speciális helyzetben van. Ha itt kvótarendszer lesz, nem vagyok benne biztos, hogy működik majd. Kvótarendszer az agyakban kéne.

A készülő Nyócker című animációs film apropóján a Szigeten, a Rádió C sátorban nagyon sok mindenről szó esett. Te is úgy gondolod, ahogy Novák Erik, a film producere, hogy modellezni lehet ma Magyarországot egy nyócker-filmmel?

Nagyon sok mindent bele lehet sűríteni egyetlen filmbe. A Nyócker rajzfilm lesz, és bár nem akar enciklopédikus lenni, de valóban sok olyan dologról akar beszélni, melyek mindannyiunk problémái. Persze ezt elsősorban ironikusan és blaszfém módon teszi majd.

György Péter, a beszélgetés egyik résztvevője pragmatikusan azt javasolta: ki kell használni, hogy a cigánytéma most "divat". Olyan alkotásokat kell készíteni, amelyek sokakhoz jutnak el, tehát jól megcsináltak, s alkalmasak az előítéletek oldására. Ilyen lesz-e a Nyócker?

Ez egy nagyon érvényes próbálkozás szerintem. Vannak buktatói, például hogy poénra van írva. Attól, hogy a téma esetleg most divatos lenne nem kell feltétlenül megijedni. A trendekkel együtthaladva is lehet fontos dolgokról beszélni.

Úgy tudom, te is dolgozol ebben a filmben.

A Szigeten vetített anyagban nem vettem részt. Az hat epizód volt, amelyeket Alföldi Róbert showműsora számára készített Novák Erik és Gauder Áron, valamint a munkatársaik. Amikor Novák Erikék és a tv 2 útjai elváltak, úgy adódott, hogy az addigi két másik íróval közösen fejeztük be az egészestés változat forgatókönyvét. Amikor megnéztem azt az elkészült első hat részt, láttam, hogy a történetek gyengék, iszonyatosan van kivitelezve a hang, de a film egész világa nagyon-nagyon vonzó, nagyon érvényes. Animációs technika szempontjából például szerintem nagyon szép. Látszik, mit tud a film, vagy még inkább, hogy mit fog tudni majd.

Fontos-e, hogy az alkotók elkötelezettek legyenek? Hogy személyesen nekik fontos legyen az, amiről a film készül?

A munka természetesen mindenkinek fontos kell, hogy legyen. Novák Eriknek jó szeme van, s egy producernél ez a lényeg. Megtalálta Gauder Áront, a film rendezőjét és látványvilágának kialakítóját, megtalálta a másik két írót, az egyik Bari Károly fia, Bari Máriusz, egy megszállott, fiatal, számítógépes bölcsész, megtalálta Nagy Viktort, aki drogdealer volt és most tolókocsiban él. Egész nyáron ezzel foglalkoztunk. Én azt mondtam, hogy csináljunk belőle egészestés játékfilmet, s erre mindenki rábólintott. A filmet nagyon sokan fogják utálni. Én úgy látom, hogy elég jó történetet csináltunk, s ha nem lesz nagy a nézőkben az ellenállás a téma iránt, akkor világos lesz, mi van emögött.

Te magad két dokumentumfilmnek is szereplője voltál. Az egyikben Esterházy Péternek, a másikban Tandori Dezsőnek voltál beszélgetőtársa. Mindkettőt Papp Gábor Zsigmond rendezte. Ebben a két filmben azt szerettem, hogy személy szerint te is léteztél. A szituáció nem a televíziós riportok alaphelyzete, s emiatt nem fullad unalomba sem: a párbeszéd szellemi izgalma elviszi. Nem jólnevelt, lepróbált, korrekt kérdezz-felelek folyt a kamerák előtt, hanem érdekfeszítő társalgás. Ahogyan beszélgetni kéne, ahogyan érdemes akkor, amikor két embernek mondandója van egymás számára. Nem látszott a munkaalkalom, a dolgozás.

Jó is volt mind a két forgatás. Az egész stáb eufóriában volt napokig. Az Esterházy filmet formailag én sokkal radikálisabbnak gondoltam, nem lett volna semmi hajózgatás. Beültünk volna egy jó vendéglőbe, és az első pillanattól az utolsóig beszélünk és iszunk, s a végén elköszönünk egymástól, szevasz, szevasz, vége. De Esterházy miatt a film így is abszolút nézhető. És a Tandori portré is nagyon sok lényeges mondatot és sok fontos gesztust hagyott meg bennem. Ilyen filmeket még szeretnék csinálni.