A szigetvári Zrínyi Vár stratégiai jelentősége a 16. század elején megnőtt, mivel a török hódítás folyamatosan közeledett Magyarország belső területei felé. Mára Magyarország egyik legjelentősebb történelmi emlékhelye, amely a 16. századi török háborúk idején vált legendássá. A vár építése a 15. század végére tehető, eredetileg mocsaras, nehezen megközelíthető területen emelték, hogy védelmet nyújtson a dél-dunántúli vidék számára.
A vár névadója híres Zrínyi Miklós horvát bán, aki 1566-ban, a híres szigetvári ostrom során hősi halált halt. Szigetvárnál zajlott ostrom a magyar történelem egyik legemlékezetesebb eseménye, melynek során a többszörös túlerőben lévő, mintegy 60–80 ezres török sereg, I. Szulejmán szultán vezetésével, hónapokig próbálta bevenni a várat, a mindössze 2-2,5 ezer védővel rendelkező Zrínyi Miklós, látva, hogy a vár nem tartható tovább, 1566. szeptember 7-én kitörést vezetett katonáival, és hősies harcban esett el. Bár a csatát Zrínyiék elvesztették, de, az ellenállás elég időt adott a Habsburg csapatoknak, hogy felkészüljenek a török támadásokra, így Szigetvár védőinek áldozata stratégiai győzelemnek számított.
Az idők során a várat többször megerősítették és átépítették, a török uralom idején is jelentős erősség maradt. Katonai szerepe csupán csak a 17. század végén kezdett háttérbe szorulni, mikor a török kiűzése után a Habsburgok kezébe került. A 18–19. században a vár egyes részeit bontották, de alapvető szerkezete fennmaradt.
Napjainban a szigetvári Zrínyi Vár nemcsak a magyar hősiesség szimbóluma, hanem kulturális és turisztikai központ is, melyet minden korosztály felkeres, hol egyénileg szervezett utazás során, hol osztálykirándulás keretében. A várban múzeum, emlékhelyek és történelmi kiállítások várják a látogatókat, amelyek felidézik Zrínyi Miklós és katonáinak legendás küzdelmét. A vár évente több rendezvénynek, történelmi fesztiválnak ad otthont, így őrzi a múlt dicsőséges emlékeit.